Aktuális hírekProgramjainkSzertartásaink időpontjaiHit - életSzentségek felvételeKövi HírlevélGalériaLetöltésekEz + AzMagunkrólKapcsolatGDPR
|
A Kövi Szűz Mária
|
Templomunk |
Templomunk névadó kegyképe |
Az 1811. évi Duna-áradás egy Mária-képet sodort magával, amit Bauer Jakab, óbudai kőfaragómester[2]
1843-ban megújították a kép vasráccsal ellátott tartóládáját, amely megvédte az időjárás viszontagságaitól. Ezen a következő, azóta már átírt, de az 1960-as évek végén
újra csak nehezen olvasható szöveg állt gótikus betűkkel. SIEHE MENSCH UND BESUCHE MARIA AUF DEN STEIN, KOMM ZU MIR IN ALLEN NÖTHEN UND ICH WILL EUER TROST SEIN. 1845.
[4]
1865-ben Ziegler József építőmester vezetésével neoromán stílusban, épült fel a kegykápolna, amit "Mária-kő kápolna"-ként ismertek. A szentéllyel, egy traktusos
hajóval épült kápolna színes üvegablakaival a kor divatjának megfelelően a belső tér misztikus fényhatását kívánták növelni. Ma az ambó melletti falrészen látható
építési emléktábla a következő szöveggel maradt meg: VON WOHLTRÄTERN ERBAUT DURCH JOSEPH ZIEGLER ALS BAULEITER UND MITWIERKUNG SEINER GATTIN DER THERESIA GIGLER UND
ANNA BERNER.[5]
A szentélyben lévő festmény, Mária a Gyermek Jézussal. A festményre nézve a tekintetet azonnal megfogja Mária gyengéd mozdulata, ahogy anyai szeretettel szorítja magához gyermekét.
A bronztetős keresztelőkút és mellette a falból kiálló, kagyló kiképzésű szenteltvíztartó piszkei vörös "márványból"[6]
A szép faragású gyóntatószekrényt térelválasztóként építették be a kórus alá.
A szobrokat és a stációkat Máriahegyi János szobrászművész gipszből készítette. A figurális részeik igazi mesterművek.
Eredetileg a templom főbejáratával szemben, ma a templom oldala mellett álló piszkei kemény mészkő feszületet 1873-ban Weis Erzsébet, József és Rozália adományozták a kápolnának.
Ugyancsak ebből az évből való az a vaslemezre festett kép, amely a régi sekrestyében, a szentélybe vezető ajtó fölött volt. A képet Ritter Terézia és
Tannenberger Antal készíttette és gyermekágyban fekvő nőt ábrázol. A kép felirata a következő: O, GNABENBILD MARIA STEIN, DIR SOLL DIES BILD GEWICHNET SEIN
FÜR DIE GNADE DIE DU MIR ER TEILT UND MICH VOM WOCHENBETT GEHEILT. ZUM BEISPIEL FÜR DIE CHRISTENHEIT HABEN WIR DIR DIESES BILDGE WEIHT, THERESIA GEB. RITTER UND
ANTON TANNENBERGER 1873.[7]
Az 1876-os árvíz a kápolnát sem kímélte. A vízszint magassága a talaj fölött 64 centiméter volt és elérte a kápolna bejárati kapuját. A szomorú eseményt kő tába őrzi a déli, főbejárati homlokzat jobb oldalán.
A templom déli homlokzatán két relief van elhelyezve. A bal oldali a Szentháromságot ábrázolta, felirata a következő: GESTIFTET DURCH DIE VOHLTÄTER LORENZ
SCHMID UND ALOIS GRÖSCHEL ZU EHRE MARIA STEIN KAPELLE 1875[8]
A kápolnában 1865 és 1920 között csak alkalmilag mutattak be szentmisét. 1921-től azonban a szintmisék rendszeressé váltak. Zsindelyfedésű, fatornácot emeltek a bejárat elé, ez védte a híveket az időjárás viszontagságaitól.
1909-ben készült egy un. Mária-kő festmény, amit Kronstein Ágoston István festett 65x45cm nagyságban. A kép hátán lévő feljegyzés a következő: AUS ANLASS
MEINER GESUNDUNG VON SWEREN RHEUMATISCHEN LEIDEN STIFTE ICH DIESES BILD ZUR EHRE GOTTES AN MEINE GEBURTSKIRCHE ST. PETER UND PAUL ZU ALT OFEN. DIE AUSSTATTUNG ZU DIESEM
GEMÄLDE BESORGTE MEINE SCHWEISTER ANTONIA VEREHELICHTE SIADARIST* ÖDÖN IN BUDAPEST. BUDAPEST AM 20 AUG. STEF. KRONSTEIN MALER D. STADT WIEN. JOSEPH SAGMÜLLER, DECHANT.
STEFAN BIRKL, KIRCHENVATER.[10]
Két harang 1922-re készült el. A nagyobbik 55 cm átmérőjű, 94 kg-os. Felirata: MAGYAROK NAGYASSZONYA KÖNYÖRÖGJ MEGCSONKÍTOTT HAZÁNKÉRT. A kisebb harang átmérője 43 cm, 45 kg-os. Felirata: SZENT JÓZSEF KÖNYÖRÖGJ E HELYEN LELKI ÜDVÖSSÉGET KERESŐ LELKEKÉRT. A harangokat a budai kerület esperese, Sagmüller József c. apát, óbudai plébánoslelkipásztorsága alatt, Szlezák László harangöntő mester készítette, Dvorzsák Ferenc kezdeményezésére. A két harang eredeti formájában (ma is kézi erővel húzzák!) zengi az Úr dicséretét az 1922-es évtől napjainkig.
A kápolna 1924-re már közkedvelt zarándokhely lett, és kezdett kicsinek bizonyulni. Elhatározták, hogy kibővítik a templomot. 1928. októberben kérelmet nyújtottak
be Sipőcz Jenő polgármesterhez, kérve a Mária-kő kegykápolna 800 fős befogadására bővítését, az ehhez szükséges anyagiak biztosításával. 1930 júliusában meg is
kezdték a kápolnahajó déli irányú bővítést. Hamarosan elkészült oly módon, hogy szeptember 8-án, Kisasszony ünnepén Mészáros János érseki helytartó,
pápai prelátus már fel is szentelte a kápolnát. Még 1930-ban kibővített sekrestyével, tornyos főhomlokzata műkőből készült oszlopos portikusszal
[11]
"Mivel már akkor a plébánia területét képező, nagy kiterjedésű rétek beépítésének, vagyis az új Óbudának terve elkészült, melynek közepén épült volna fel az új
templom, plébánia és kultúrház, ezért a kápolna bővítése sajnos sokkal kisebb lett, mint amilyenre a főváros engedélyt adott – de ezen már a háború után változtatni
nem lehetett."[14]
Az áldoztató rácsot 1931-ben állították fel, majd a következő évben megbízták Máriahegyi János szobrászművészt egy Szent Szív-szobor elkészítésével.
Felmerült az igény, hogy a szentmiséket a kápolnán kívül máshol is végezhessék, így 1932. szeptember 28-án kérvényezték, hogy a Raktár utcai iskola tornatermét is igénybe vehessék.
Korábban Tokodon szolgáló Peisz Lajos atya 1932. szeptember 1-én lett a Mária-kő kisegítő kápolna első kinevezett lelkésze. A kápolna hivatalosan az Óbudai Szent Péter és Pál Főplébániához tartozott. A főváros tulajdonát képező só-vámházban, III. kerület Szentendrei út 111-113. sz. alatt (ma 69-71.sz.) kapott lakást. A plébánia épület kb. 1900-ban épült.
Az óbudai városfejlesztés miatt a templom többször került veszélybe. A Szentendrei úti sávok szélesítésekor, a HÉV sínek vonalvezetésének módosításakor szóba jött, hogy lebontják, és 500m-rel odébb építik fel, de arra is gondoltak, hogy a kápolnát lefűrészelik az alapjairól és egyben 100m-rel arrébb tolják. Az alapok római kori kövekből épültek, emiatt a Műemlékvédelmi Bizottság nem engedte lebontani, de eltolni sem.1932-ben a Mária-kő miatt is nézeteltérés és vita alakult ki a Műemlék Bizottság és a Városrendezési Bizottság között. A városrendezők szerint a Kő nagyban
akadályozta a forgalmat, a műemlékesek pedig ellenezték a Kő mozgatását, mivel az a római Aquaductus[15]
1933-ban került harmónium a kápolnába.
1933. március 18-án kérvényezték a hercegprímásnál, hogy egyházközséget alakíthassanak. Végül 1936-ban a kápolna önálló lelkészség lett, majd a következő évben a "Mária-kő lelkészség"-ben lehetővé vált a keresztelés, ezzel megindult a kereszteltek anyakönyvének vezetése.
1938-ban a kápolna nevében már szerepelt a "Kövi Mária" elnevezés. Megalakult a Credo, Oltáregyesület. A templombiztosi tiszt betöltése is szükségessé vált.
Elindult a házasságkötések anyagkönyvezése is.[17]
Merva László 1940. április 1-jén került a lelkészséghez káplánként. Július 1-jén Stadler Józsefné és Lukács Gabriella templomépítés céljára egy
214 négyszögölnyi telket ajándékoztak, augusztus 1-én pedig a Székesfőváros a III. kerület Szentendrei út 111-113.sz. régi teljes vámépületet ingyenes használatra
átadta a lelkészségnek. Az emeleti helyiségek papi lakások lettek, a földszinti teremben az egyesületek rendeztek különféle összejöveteleket.
[18]
Az 1942. év mérföldkő a lelkészség életében. Szeptember 1-én a hercegprímás Szűz Mária Szíve titulussal plébániai rangra emelte.[19]
A templom felszentelésére 1943 januárjában került sor. Kegyura Budapest Fővárosa maradt. Első plébánosának Peisz Lajos helyi lelkészt nevezték ki.
[21]
Ismét kértek engedélyt, hogy az iskolai időszakban a Raktár utcai iskola tornatermében misét tarthassanak.[24]
1944-ben szükségessé vált a templom tetőzetének javítása.
A második világháború befejezését követően "málenkij robot"-ra hurcolták el Peisz Lajos plébánost, helyettesítésére Környei Vilmos addigi káplánt
plébánoshelyettessé nevezték ki 1945. július 17-én.[25]
1945. szeptember elején felmérték a templomban esett háborús károkat. Az egyházközségi költségvetési jelentés alapján a háború alatt a templomot csak csekély
épületkár érte. A felszerelés hiánytalanul megvolt. Nagyobb kár a plébánia vízvezetékeit és berendezéseit érte, de azt is rendbe hozták.
[28]
Özv. Wéber Józsefné újabb területet adományozott a templom építésére. A 6 hold föld a Filatori dűlőben feküdt.[29]
A Fogadalmi Szűz Mária-képet 1947-ben restaurálták, és Wieszt Ferenc kőműves mester vezetésével felújították a kápolna nagyon leromlott külső vakolását, festését
[30]
1948 elején a vihar által megrongált templomtorony és kereszt helyreállítási munkálataira a vikáriustól segélyt kaptak. A helyreállítás áprilisra meg is történt. A kereszt gömbjében az egyház és az állam vezetőinek neve mellett az akkor érvényes pénzérméket és papírpénzeket helyezték el.
Az egyházi szervezetre háruló egyre nagyobb nyomás jele volt az 1949. márciusi, a III. kerületi Lakáshivatal részéről lefolytatott, ellenőrzés azon a címen, hogy az
épület kihasználtsága megfelelő-e.[32]
1949-ben a kötelező iskolai hitoktatást megszüntették, 1950-ben pedig esküt kellett tenni az alkotmányra. 1954. január 9-én kelt levél szerint Peisz Lajos
esperes-plébános, az 1520. kánon értelmében budapesti tanácstag lett.[34]
Peisz Lajos 1957. május 14-én budapesti érseki általános helytartóvá nevezték ki és 1958. januárban mesterkanonok is lett.[35]
Ezekben az években kántor szolgálatot tettek a templomban többek között Nemesi Tivadar pedagógus, Rossa Ernő zenepedagógus, és Dobszay László zenetörténész is.
[37]
Ezután ismét a nagy tatarozás következett. A templom külső vakolatának javítása, külső festése, tető kijavítása, esőcsatornák cseréje és festése, torony és a sekrestye bádogtetejének kijavítása és festése történt. 1964. január 1-től a plébánia címe Szentendrei út 111-113-ról 69-71-re változott.
A Szűz Mária Szíve-plébániatemplom 1965-ben építésének 100 éves évfordulóját ünnepelte. Erre az alkalomra kívül-belül renoválták. A szentély diadalívében a galamb,
a Mária monogramot és a rózsafüzér-motívumot, a hajó ívében a liliom, a tisztaság és a lélek szimbólumait alkalmazták. A festésnél Mária színeit, a fehér, kék, arany
színeket használtak Papp László és fiai, templom díszítőfestők és aranyozók. A magas talajvíz miatt a templomfalakon jelentkező foltosodások megakadályozására
olajlábazat készült. A lizénák[38]
Az óbudai városfejlesztés miatt a templom már többször került veszélybe, volt szó arról, hogy lebontják, és 500m-rel odébb építik fel, vagy alapfalait elfűrészelik
és 100m-rel arrébb tolják. A 100 éves évfordulóra a Mária-kőnél lévő képet restauráltatni akarták, a Szépművészeti Múzeum szakemberei azonban megállapították, hogy a
több mint 100 esztendeig a tűző napnak kitett képet már nem lehet restaurálni, ezért a képet üveg alatt a templomban helyezték el, a Mária-kőhöz pedig a múzeum által
készített, jól sikerült másolat került.[41]
A templomért sokat dolgozó templomfestőt, Papp Lászlót a budapesti érseki helynök, Semptey László 1968-ban a képviselő-testület világi elnökévé nevezi ki.
A plébánia területének határa 1971-ben a Dunapart – Meggyfa u. – Berend u. – Miklós tér.[42]
Az addigi latin nyelvű szentmise helyett a II. Vatikáni Zsinat rendelkezéseinek megfelelően a magyar nyelvű szentmisét vezették be 1971. január 1-jétől. 1978. március 26-án az elavult harmónium helyett villanyorgonát vásároltak. 1980-ban kezdtek a templomban fűteni.
Lehotay Imre plébános 1980. június 16-án történt halála után augusztus 1-jétől Vigassy Mihályt nevezték ki plébánossá. A következő évben a plébános és Rostetter Szilveszter kántor, karnagy életre hívta a Kövi Kórust, mely alkalmanként a mai napig dicséri az Urat az ünnepeken. Az énekkar mottója Babits Mihály zenei hitvallása: "Mindenik embernek a lelkében dal van és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek." Értékes a múltat idéző kórusnapló, melyben Rajeczky Benjamin üdvözli a lelkes kórust.
Az egyházra ható nyomás enyhülésének tekinthető, hogy az állami hatóság hozzájárult ahhoz, hogy 1982. január 1-jétől a hitoktatást a templomon kívül, a plébánián is végezhessék. Ugyanettől kezdve "Kövi Szűz Mária" plébánia, illetve egyházközség elnevezést engedélyezte az esztergomi főhatóság, amivel visszatérhettek az eredeti titulushoz. Ekkor az oltárt szembemiséző oltárrá alakították. A templomhajóban lévő, tölgyfából készült, gyönyörű feszület az szentélybe került. A bársonyos tónusú korpusz étékes alkotás, feliratát kőrisfából faragták.
1985 elején elhatározták, hogy a templomhoz toldaléképületet építenek, és a szükséges átalakításokat is elvégzik. Lékai László bíboros jóváhagyta az engedélyezési tervet, és az Állami Egyházügyi Hivatal is elvi engedélyét adta. A bővítési munkák és az új tölgyfa padsorok tervezője László Tamás építész volt. Az átalakítás Vigassy Mihály plébános, és a képviselőtestület megbízásából indult el, és a lelkes Kövisek társadalmi munkájával, áldozatkészségével, és összefogásával valósult meg.
Vigassy Mihály működése alatt a plébánia közösségi élete jól szervezetté vált. Ebben a munkában meghatározó módon működött közre Tegzes Katalin,
karitász nővér, Huszár Radmilla, Rajkai István és Kékesi János, aki 20 évig volt hitoktató. Az atya által szervezett kisközösségekben számos fiatal és
felnőtt vált aktív tagjává a plébániai életnek. A világi elnöki pozíciót Aba Botond töltötte be. A Plébániánk levele
című, évente háromszor megjelenő kiadvány 1986 adventjével indult el Vigassy Mihály plébános, Naszádos József és Papp Ágnes anyagi támogatásával.
Tegzes Katalin vezetésével ekkor indították el az ún. "Komatálat"[44]
A kibővített templomot, a Markolt György szobrászművész által készített modern, galamb alakot formázó hársfa ambót, valamint a Pottyondy Péter által a szentélybe tervezett tölgy- és fenyőfa székeket 1989. szeptember 10-én, a templombúcsú ünnepi miséjén áldotta meg Paskai László bíboros.
1991. január 1-jétől kezdve készül a KÖVI HÍREK, a plébánia heti hírlevele. Aktuális híreinket és programjainkat viszi el a testvéreink otthonába, hívogatva az eseményekre. Az ötletgazdák és a kiadvány első szerkesztői Onódi Ágnes gyógypedagógus, Rajkai István sekrestyés, Papp Ágnes irodavezető, Prószéky Gábor nyelvész voltak.
1991-ben Vigassy Mihály plébános támogatásával életre hívták a Kövi Szűz Mária Szociális, Karitatív és Ifjúságvédelmi Alapítványt, amely a plébánia munkáját, az ott folyó közösségi életet hivatott támogatni.
Az 1992. jubileumi év! 50 éve, 1942-ben emelkedett plébániai rangra a templom. Jubileumi Kiadvány és a templomban templomtörténeti kiállítás készült erre az alkalomra. Vigassy Mihály plébános támogatásával kiállítást Tegzes Katalin, és Papp Ágnes rendezte, a kiadványt Papp Ágnes állította össze, a fotókat Sergő András készítette, a szöveget Prószéky Gábor lektorálta.
1995. február 21-én Schunk János a Római Fürdő Lelkészség lelkésze kérte a főegyházmegyétől a Kövi Szűz Mária Plébániával már egyeztetett határmódosítást, vagyis azt, hogy a vasútvonaltól délre eső Gázgyári lakótelep teljes egészében a Kövi Szűz Mária Plébániához tartozzon.
1996-ban Hansági István készítette el az egyházközség – azóta többször megújított – honlapját.
1999-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium határozatában a Szentendrei út 69-71. sz., 572m2 beépített ingatlan – a mai plébánia épület – tulajdonjogát a Magyar Államtól megvonta, és a Magyar Katolikus Egyház Kövi Szűz Mária Egyházközség tulajdonába adta.
1999-ben készült el Markolt György újabb alkotása, az oltár, ami egy feketekőris uszadék törzsre ültetett hársfa hullámokból és menzából áll. Ugyancsak Markolt György alkotása a Kegyképet tartó, szabadon hullámzó hársfa-keretezés. Ebben az időben készültek a Pottyondy Péter által tervezett, kemény mészkőből faragott, keményfa fedlapos perselyek is.
2002-ben Vigassy Mihály után Pál Ferenc kapott plébánosi kinevezést. "Feri" atya működése idején a korábban létrehozott közösségi értékek tovább éltek, a miséket látogató hívek száma megnőtt.
2003-ban vásároltak a templom számára egy kétmanuálos, Ahlborn-SL250 tipusú elektromos orgonát.
A korábbi tervekben szerepelt a kegykép restaurálása, amelyre 2005-ben került sor. A restaurálásról készült dokumentációt Tremmelné Hudik Katalin
festő-restaurátor készítette, és magát a restaurálási munkát is Ő végezte el. A festmény korát 1800-ra datálta, és szignóját "Paulus" feliratként nevezte meg.
[46]
Lipovszky-Drescher Mária ötlete alapján 2005-ben, szintén hársfából Keresztes László szobrász, farestaurátor készítette a csónak alakú tabernákulumot.
2006-tól működik a templomban a férfi Schola kórus Sándor Bence vezetésével. Sárbogárdi Tamás kántor orgonálásával kísért énekükkel az ünnepi misék fényét emelik.
2006-tól Krasnyánszki Kálmán szervezte, heti rendszerességű szentségimádás ad lehetőséget a lelki élet elmélyítésére.
2008-ban elhunyt Tallián Ferenc templomatya, aki több évtizeden át segítette a mindenkori plébánost a plébánia és a templom ügyeiben. Az Ő és Cicutti Lajos, az egyházközség első világi elnökének emlékét egy-egy márványtábla hirdeti a templom déli bejáratának falán.
2011 augusztusában Pál Ferenc után Zsiga Péter atya kapott plébánosi kinevezést.
2011. szeptember 10-i templombúcsún, a kegykép Óbudára kerülésének 200. évfordulója alkalmából a képviselőtestület tagjai Pottyondy Péter vezetésével Kegykép-konferenciát szerveztek, melyen Dr. Szilárdfy Zoltán atya beszélt a Segítő Mária kultuszról és ikonográfiájáról, Tremmelné Hudik Katalin ismertette a kegykép restaurálásának történetét, Markolt György az ambó-oltár-kegyképfoglalat együtteséről, végül "Templom – kegykép – közösség" címmel Botos József tiszteletbeli képviselőtestületi tag vallott hitéről.
2012-ben a templombúcsúra a kerületi önkormányzat támogatásával, Zsiga Péter atya kezdeményezésére és közreműködésével a Kövis hívek kitisztították, helyreállították a több év alatt elszemetesedett Mária-kő környékét. Pottyondy Flóra tájépítész tervei alapján részlegesen elkészült a Mária-kő körüli közterület rendezése. A megsemmisült kegykép másolat helyett a kerületi felnőtt fogyatékos napközi otthon ellátottjai Onódi Ágnes és Fodor Krisztina szakmai vezetésével mozaik-másolatot készítettek, és ez került a rekonstruált fémrácsos szekrénybe. Sajnos a mozaikképet 2013-ban ellopták. Ma a kegykép keretezett fotómásolata látható a Mária-kőnél.
Archontológia
|